Vettem a bátorságot és pihenős ünnepnap alkalmából néhány fiókban talált régi képeslapot kiszíneztem a magam módján...
A Rákosi út az 1930-as években a Magyar Királyi Postahivatal előtt.
Látkép a Béla utca és Rákóczi utca sarkán 1925 körül. Azóta ezt a sarkot beépítették.
Csoportkép az 1930-as évekből.
Lóvasúti felszállás a mai Pirosrózsa utcában a mai Sashalom területén, 1910 körül.
Egy mozaikképpel kezdeném, a gyakran ábrázolt Krajcsovics villával és az akkor még bérelt, tulajdonképpen ideiglenes községházával. Érdekessége a szövegben rejlik, amiben leírja a - vélhetően Óbudáról nemrégiben Rákosszentmihályra költözött - levélíró a benyomásait a kietlennek ható településről. Közvilágítás nem volt és az utcák olyanok, ahogy Isten megadta a földutat. Sötétedés után bármibe beleléphetett az ember. Enyhítő körülmény lehetett, hogy errefelé nem agyagos, hanem laza, homokos a talaj, ami eső után hamarabb felszárad, viszont száraz időben a porfelhő garantált volt egy nagyobb szél esetén.
********************
Kézzel színezett mozaikkép az 1902-ben felszentelt templomról, amit egy palicsi barátnőjének címzett a levélíró hölgy. Egyébként a templom építése folytatódott, később, 1937-ben tovább bővítették keleti irányba a megnövekedett igényekhez mérten. Zárójelben jegyezném meg, hogy 1944 utolsó napjaiban a lendületes orosz támadás itt torpant meg és kényszerült rövid visszavonulásra olyan módon, hogy erős tüzérségi fedezetet kért saját magára, ami miatt mindkét oldalon nagy emberveszteségek keletkeztek, a civil áldozatokról nem is beszélve. A környékbeli épületek jelentős része ekkor pusztult el vagy rongálódott meg.
************************
Többször átépített és egyre jobban lebutított épület valamikor a '30-as évek legvégén. Ki hinné, hogy 1889-ben épült?! Kb. 20 éve még itt működött a postahivatal. Költözés előtt még elbontották a haidekker rácsos kerítését. A sárga színű, csúszós keramitkő útburkolat a mai aszfaltrétegek alatt szunnyad. Eszköz híján ide jártunk Amerikába telefonálni, ezalatt anyám a Rákóczi utca sarkán vett savanyú káposztával kötötte le a figyelmemet.
************************************
Egy kis személyes dolog... Ezt a levelet a szomszédunkban egykor élt Tóth bácsi apja küldhette egy ismerősének. Teljesen véletlenül bukkantam rá erre a darabra, főleg, hogy Szabadkáról végül sikerült újra kvázi az elküldés helyére visszajutnia 102 év után. Tóth bácsiról annyit kell tudni, hogy közel 20 esztendeje hogy elhunyt 97 éves korában. Pincérkedett a Belvárosban, megjárta Kanadát, végül élete végét egyedül élte alig fűtött házában, de élete utolsó évében is gyűjtötte a fát a kiserdőből és fűrészelte naphosszat a télre készülve. Minden nap elsétált fekete hosszú kabátjában és kalapjában, ezüst fejű sétapálcájával a körvasúton túli Pajtás étterembe. Nem volt rest egyszer a Keleti pályaudvartól hazáig húzni a kiskocsiján egy öntöttvas kádat, ami aztán vagy 40 éven át vízgyűjtőként szolgált a kertben.
A képoldali felén egy évvel elírta a címző a dátumot, de a postai pecsét nem tévedhet. A képen a Rákóczi utca látható, ahol érdekes módon a HÉV-nek már két sínpár biztosítja az akadálytalan utat. A mindenhol jellemző léckerítés és a poros út mellett a járdaszegély már kifejezetten a fejlődést vetíti elő.
*********************************************
És hát igen! Végezetül az 1909-ben épült Béla utcai iskola, ma Néri Szent Fülöp iskola. Azóta már emeletes, mert 1927-ben bővítették. Mindig iskolának épült, anno én is igénybe vettem a szolgáltatásait 4 éven át - akkoriban a környék alsósai odajártak. A képeslap bal széle perforált, szerintem tömbben árulhatták. Megcímezték, de sosem küldték el. Körülbelül az 1919-21 évi állapotokat mutatja, ha feltételezzük, hogy a facsemetéket az átadás után ültették. Ezek a fák már nem élnek, de emlékeim szerint még 25 éve magasodott egy vagy két hatalmas oszlopos nyárfa ahogy itt a kép jobb szélén is, amit azóta kivágtak.
************************************
*******************************
**************************************
1905. augusztus 14.
A József utcában, a mai Szent korona és Szent Imre utca közötti részen nyílt 1896-ban a rákosszentmihályi strand, majd 1903 után már melegvízű fürdővel is rendelkezett.
Az alsó képen a községi elemi iskola fiú diákjai produkálják magukat a fényképész kamerája előtt, míg a lányok erősen a háttérbe húzódva figyelik az eseményeket. Ha jól tudom ez az iskola a mai Szent korona és Iharfa utca sarkán volt vagy ha ott is van, akkor felismerhetetlen.
Ebből a levélből kiderül számomra, hogy Rákosszentmihályon működött egy konzervgyár a '20-as években. Azonban az utolsó tárgymondat igen csak kétértelművé teszi a szöveget egy mai olvasónak. Lefogták... Letartóztatták az illetőt? Betöltötték a posztot? Az erőteljesen átretusált kép a Csömöri út egy részét ábrázolja az egyirányú HÉV hurokkal és a nyáron poros, esőben sáros kocsiútjával. A legtöbb nagy fa az ostrom alatti és utáni tüzelőanyag-hiány miatt a kályhákban végezte.
Az Árpád utca páratlan oldalának a Pálya és Kossuth Lajos utca közötti szakasza. Gyakran a kisboltok saját képeslapokat adtak ki, mint ezt is: Szűcs Győző fűszerkereskedés, Árpád utca 5.
A 7-es számú ház ma is áll!
1904. augusztus 3.
Gyakran találkozni német nyelvű szövegekkel a képeslapokon, aminek lefordításától nem csak nyelvtudás hiányában tekintenék el, hanem az ebből fakadó értelmezhetetlen kézírás miatt is.
A képen a Rákosi út és Pálya utca sarkán álló Krajcsovics villa udvar felőli oldala látható még beépítetlen verandával.
********************************************
**************************************
